A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Polgári törvénykönyv alapján – a házastársak között érvényesülhet. A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az Élettársak közötti milyen törvényes vagyonjogi rendsze r áll fent? Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.
Az elévülés kezdő időpontját pedig az élettársi életközösség megszűnésének az időpontjától kell számítani. Az élettársak lakáshasználatával és egyéb kérdésekkel kapcsolatban további információt ide kattintva talál.
Tisztelt Érdeklődő! Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a kapcsolat alatt szerzett közös vagyon megosztásának szabályai eltérnek attól függően, hogy az élettársi kapcsolat bejegyzett élettársi kapcsolat volt, avagy bejegyzés nélküli. Előbbi esetben ugyanis a közös vagyonra a családjogi szabályokat kell alkamazni, miszerint "a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj". Ilyen esetben a közjegyző akkor szüntetheti meg az élettársi kapcsolatot, ha az élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
I. A házastársi vagyonközösség A házastársak vagyoni viszonyainak rendezésére egyrészt a házassági vagyonjogi szerződés intézménye ad lehetőséget, ennek hiányában, illetve ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség, ún. törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn. § A házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell. § Az új Ptk. hatályba lépése után (2014. március 15. ) keletkezett igényeket az új jogszabály alapján kell elbírálni. § Az új Ptk. a korábbihoz hasonlóan alaki kötöttségeket ír elő, ugyanis a szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az életközösség fennállása alatt a felek megszüntethetik és módosíthatják is a szerződést. § Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
Ezen szabálytól élettársi vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezhet. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. VI. Vagyonmegosztás a gyakorlatban Érdekes eset, amikor az adott ügyben a házastársak az építkezés után úgy rendelkeztek (egybehangzó akarattal), hogy az addig az egyik fél kizárólagos tulajdonaként bejegyzett ingatlan egyenlő arányú közös tulajdonuk lesz. Ez a szerződés a feleket köti, szabadon határoztak vagyonuk megosztásáról, ilyenkor a törvényben felsorolt megosztási elvek nem irányadók!
A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására – a Polgári törvénykönyv eltérően nem rendelkezik – a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben a felek egymás között békében meg tudnak állapodni, akkor az élettársak egymás között a vagyonszaporulat megosztását egy megállapodásban rendezhetik. Ha a felek között vita van, akkor a bíróságtól kérhető az élettársi életközösség alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztása. A bírósági perben a vagyonszaporulat meglétét mindig az igényt érvényesítő félnek kell bizonyítania! Mivel az élettársak között a vagyonszaporulat megosztására irányuló igény a jog nyelvén kötelmi igény, az igényérvényesítésre az általános (5 éves) elévülési időn belül van lehetőség.
Időpontot a email címre történő üzenet megküldésével tud kérni vagy hívja a 0670-333-2164 -es telefonszámot! Vagy kérjen időpontot konzultációra ide kattintva! Mit jelent az élettársi kapcsolat? Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Fontos, hogy az élettársi kapcsolathoz nem kell papír, nem kell az élettársi kapcsolatot bejegyeztetni! Meddig áll fent az élettársi kapcsolat? Az élettársi kapcsolat a fentiekben meghatározott feltételek fennállása esetén az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Pár szó a z élettársi vagyonjogi szerződé sről Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik.
Kivételt jelent azonban, a közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő vagyontárgy, mivel ez közös vagyonná válik abban az esetben, ha a házastársak házassági együttélése legalább öt évig tartott. § A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben. III. A vagyonközösség megszűnése A vagyonközösség megszűnik, § ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják vagy § ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, valamint § ha a házassági életközösség ténylegesen megszűnik. Az életközösség megszűnése után bármely házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását házassági vagyonjogi szerződés alapján, ennek hiányában pedig bírósági úton rendezhetik igényeik egységes érvényesítését. A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.