Romsics Ignác Magyarország Története Kritika
- Magyar rebellisek • Helikon Kiadó
- Romsics Ignác nem angyalokkal és ördögökkel népesíti be a közelmúltat - Infostart.hu
- Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században | tortenelemcikkek.hu
- "Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni" - Cultura.hu
- Magyarország története · Romsics Ignác · Könyv · Moly
Talán nem kell bizonygatnunk e nézet veszélyeit. A történetírás megismerő funkciójának helyettesítése a múlt jelentését adottnak tételező ideológiával és propagandával magának a történetírásnak a végét jelenti. 1 hozzászólás Alvarando P >! 2020. december 2., 17:57 A táborokkal természetesen együtt vonultak a markotányosnők, akik nemcsak ételt, italt, különböző használati cikkeket, hanem alkalomadtán kielégülést is nyújtottak a megfáradt hadfiaknak, és ennek során a murbus Gallicus nak nevezett vérbajjal is megajándékozták őket. 215. oldal Bla I >! 2020. október 4., 14:35 A honfoglaló magyarokra vonatkozó archeogenetikai vizsgálatokat először az olasz Carmela Guglielmino és munkatársai végeztek. Legfontosabb megállapításuknak az tűnik, hogy a magyarok legközelebbi rokonai genetikai szempontból nem a finnugorok, és nem is a törökök, hanem az "irániak". 2 hozzászólás Bla I >! 2020. október 4., 14:38 Az anyai ági és az apai ági genetikai vizsgálatokból azt a következtetést vonhattuk le, hogy a honfoglalás kori leletanyag nem volt genetikailag egységes: míg a köznépi temetők leletanyaga inkább a ma élő magyar nyelvű populációk európai jellegzetességeit hordozta, az úgynevezett klasszikus honfoglalók nagy gyakorisággal ázsiai eredetű apai ági, illetve anyai ági genetikai elemeket hordoztak.
Magyar rebellisek • Helikon Kiadó
A XX. század második fele viszont kissé gyors léptékű volt és sokkal kevésbé részletes, de magamban ezt azzal magyarázom, hogy a szerzőnek, erről van egy különálló kötete is, így hibának nem tudom igazán felróni. Sok önjelölt történésznek és véleményformálónak érdemes lenne elolvasni. Népszerű idézetek Bla ♥ I >! 2020. október 4., 14:41 A magyarok eredetével kapcsolatos különböző tévtanok vonzereje a rendszerváltást követő években nem csökkent, hanem nőtt. "A szabadság – állapította meg keserűen Vásáry István turkológus közel két évtizeddel a rendszerváltás után – nem a rendet, hanem a szabadosságot és káoszt hozta el minden területen. A magyar őstörténetben ez azt jelentette, hogy a dilettantizmus és átpolitizáltság soha nem látott mértékben öntötte el a területet. Bla I >! 2020. október 4., 14:46 Badiny Jós, Bakay és mások szerint tehát a tudomány feladata nem az igazságkeresés, hanem a nemzeti öntudat erősítése – akár tudománytalan eszközökkel, valótlanságokra épülő hamis mítoszok révén is.
2019. december 12., 16:49 Jó összefoglaló, alapvetően általánosan érdeklődők számára. Saját kutatást csak szőrmentén tartalmaz, de azok pont hiánypótló témákban. (nemzeti tragédiák értékelése, milyen fejlettségi szinten volt az ország a nyugathoz képest a különböző korszakokban, összefoglaló a mindennapi életről) Romsics úgy tűnik az olyan figurákat kedveli, akik a korszak realitásait figyelembe véve dolgoztak az ország javáért. (pl. Bocskai István, Mária Terézia és Deák Ferenc, nem pedig Thököly vagy Kossuth) Ennek ellenére egy-egy esemény vagy személy értékelésekor több esetben érdekes nézőpontokat is figyelembe vesz. Például a Rákóczi-szabadságharc esetén a kultúrára gyakorolt hatást. A történelemmel ismerkedőknek, vagy általános ismeretterjesztőként igen ajánlott kiadvány! Rozsomak69 >! 2020. november 19., 17:52 Nagyon érdekes és igazán remek összefoglalás Magyarország és a magyarság történetéről. Mindenkinek merem ajánlani, aki szereti a történelmet. Nagyon tetszett a tagolás és kifejezetten tetszett az adott korok társadalmi rétegződéseinek és szokásainak leírása.
Romsics Ignác nem angyalokkal és ördögökkel népesíti be a közelmúltat - Infostart.hu
A fejezeteken belül kicsit hiányoznak a kiemelések. Tartalmi szempontból pedig kritika az is, hogy jó lett volna, ha picit több a nemzetközi kitekintés, vagyis ha az egyes magyarországi események bemutatása mellé több külföldi párhuzam is leírásra kerül. Összefoglalva: A magyar XX. század tanulásához, és tanulmányozáshoz középiskolától akár egyetemi szintig nagyon jó. Romsics Ignác történetfelfogása és stílusa nagyon közérthető, számomra szimpatikus. A könyv birtokában bárminek utána lehet nézni, teljes és komplex képet kapunk a múlt évszázadról. A művet igazából egyetlen vetélytársával érdemes összehasonlítani, ennek címe: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos: 20. századi magyar történelem 1900-1994, Korona Kiadó, Bp. 2001Erről is készítek könyvajánlót, így aki még egyiket sem olvasta, az összevetheti, melyiket érdemes beszereznie.
"Ez természetes, mert az első három generáció, amelynek még személyes élményei vannak az adott korról, hajlamos a szubjektív általánosításokra. A történészt az különbözteti meg az egyéni visszaemlékezőtől, hogy a perspektívája többsíkú, távolságot tart, és nem angyalokkal és ördögökkel népesíti be a közelmúltat, hanem húsvér emberekkel" - mondta Romsics Ignác. A történész állítja, törekedni kell a függetlenedésre a jelenkortól, de hogy mennyire sikerült neki, azt majd az olvasók és a kritikusok döntik el.
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században | tortenelemcikkek.hu
Tovább olvasom Magyar rebellisek Megjelenés dátuma: 2019-10-10 Méret: 155 x 235 mm Kötés: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS ISBN: 9789632279015 3 999 Ft 3 199 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Rendelhető, raktáron Szállítási idő 1-3 munkanap Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. A válaszok mélysége és bizonyítottsága döntően a forrásadottságok függvénye. Az "utolsó pogányok" és még a középkori paraszfelkelések vezetői és résztvevői esetében is nagy mértékben feltételezésekre vagyunk utalva. Időben előre haladva a források köre egyre bővül, s a 20. század esetében már szinte áttekinthetetlenül sok releváns dokumentum áll rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy az utolsó három tanulmány, vagyis a 19-es népbiztosokkal, az 56-os felkelő vezérekkel és a 89-es rendszerváltókkal foglalkozók terjedelme két-háromszorosa a korábbiaknak.
A rendszerváltozás óta, amely új korszakot nyitott a magyar történelemben, Romsics Ignác vállalkozott először arra, hogy Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, egy kötetben áttekintse. A több mint 600 oldalas nagy ívű munka öt fejezetben – közérthetően és olvasmányos stílusban – tárgyalja a magyar történetet. Az első fejezetben a magyar nép kialakulását és Kárpát-medencei megtelepedését, illetve az ezzel kapcsolatos teóriákat foglalja össze a szerző. A második tárgya a középkori magyar királyság története, majd a harmadik fejezetben a török invázióról, az ország három részre szakadásáról, és a három politikai egység eltérő fejlődéséről olvashatunk. A negyedik fejezet időhatárai a 18. század végétől 1918–19-ig tartanak, az utolsó, ötödik fejezeteben a Horthy-korszakról, 20. századi két nagy traumánkról: Trianonról és a holokausztról olvashatunk, majd továbblépve az államszocializmusról, illetve a szovjet megszállás koráról és az elmúlt negyedszázadról esik szó. A kötet… ( tovább) >!
"Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni" - Cultura.hu
- Magyar rebellisek • Helikon Kiadó
- Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. műsora | Jegy.hu
- "Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni" - Cultura.hu
Magyarország története · Romsics Ignác · Könyv · Moly
Ezek előfordulása a ma élő magyar és székely népcsoportban, valamint a honfoglalás kori köznépi temetők leletanyagában csak igen kis százalékban fordul elő [sic! ]. Ez azt mutatja, hogy a honfoglalók ázsiai eredetű genetikai mintázata a Kárpát-medencében a honfoglaláskor itt élő, főleg európai eredetű népekkel keveredve felhígult és a mai magyarság, székelység genetikailag nem különbözik a többi európai népcsoporttól Alvarando P >! 2020. november 27., 17:43 I. András környezetében készülhetett a későbbi összeállításokból rekonstruálható latin nyelvű magyar ősgeszta is. A pogánysággal szembeforduló, s azt tűzzel-vassal irtó király számára kellemetlen lett volna megírni és az utókorra hagyományozni, hogy apját, Vazult István fosztotta meg látásától és hallásától, s az államalapító számlájára írandó az is, hogy őt magát testvéreivel együtt száműzték az országból. András ismeretlen történetírója ezért azt a megoldást választotta, hogy a véres büntetés terhét István válláról Gizelláéra, az idegenből jött "gonosz asszonyéra" helyezte át, akit ráadásul még Péterrel is rokonságba hozott.
"Azt gondoltam, hogy mindezzel szemben nem felesleges olyan munkát írni, amely az általam fontosnak tartott kritériumoknak jobban megfelel, a tényszerűségnek, a távolságtartásnak és a higgadtságnak. Vagyis annak, hogy Horthy Miklós éppúgy hús-vér ember volt, mint Kádár János, vagy mindenki más és egyiküket sem lehet angyalként vagy ördögként ábrázolni, ahogyan ezt az emlékezetpolitika, nem beszélve a manipulátorokról, teszi időnként" – fogalmazott. Hozzáfűzte: hisz a tudományos ismeretterjesztésben és Magyarországon sokan vannak még olyanok, akik "nem az egyoldalú, szubjektív elfogult vagdalkozásra fogékonyak, hanem a higgadt és tényszerű tárgyalásmódra". A Magyarország teljes történetét átfogóan bemutató munkáknak jelentős hagyománya van a hazai történetírásban, Romsics Ignác szerkesztésében is megjelent egy elsősorban történelem szakos egyetemistáknak és tanároknak szóló összefoglaló kézikönyv 2007-ben az Akadémiai Kiadónál. Szemben a korábban született hasonló léptékű összefoglalásokkal, amelyek közül a 19. századi Horváth Mihály a magyar nép szabadság iránti vágyának kiteljesülésére fűzte fel Magyarország történetét, a Szekfű Gyula és Hóman Bálint nevével fémjelzett monográfiasorozat a magyarság szellemtörténetét helyezte előtérbe, míg az 1960-as években a Molnár Erik-féle kétkötetes Magyarország története az osztályharcban látta a magyar történelem fő szervezőelvét, Romsics Ignác a nyugati minták követését választotta vezérfonalnak a Kossuth Kiadónál most megjelent kötetében.