Sorold fel a posztembrionális fejlődés szakaszait! Te melyik fejlődési szakaszban vagy? Sorold fel ennek néhány jellemzőjét! 6. témakör Helyezd el hazánkat a világmindenségben! Sorold fel egy általad választott sorrendben Magyarország szomszédjait! Hol található hazánk legmagasabb és legalacsonyabb pontja? Sorolj fel hazánk folyói közül legalább négyet! A Magyarországon elhelyezkedő területek alapján tavainkat állíts nagyság szerint csökkenő sorrendbe! Milyen tájegységekre bontjuk hazánkat? Melyik a legfontosabb természeti kincsünk, Hányadik helyen állunk e tekintetben az uniós tagállamok között? Sorold fel a Dunántúl területén található nemzeti parkjainkat! Hány nemzeti parkunk található részben vagy egészében a Dunától keletre? Mikor jött létre hazánkban a jelenlegi megyerendszer? Hány megyéje van Magyarországnak? Milyen éghajlati övbe tartozik hazánk földrajzi helyzete alapján? A széljárás szempontjából jellemezd hazánkat! Milyen a csapadékeloszlás Magyarországon? Magyarország területének mekkora részén (%-án) találunk természetes növényzetet?
Az általános gáztörvény. Milyen speciális állapotváltozásokat ismersz? Mutasd be a tanult halmazállapot-változásokat! Mi a hidrosztatikai nyomás és hogyan számoljuk ki az értékét? Pascal törvény és kísérleti kimutatása. Arkhimédész törvénye. Milyen helyzete lehet egy folyadékba merülő testnek? Mi a feltétele ezeknek az erők és a sűrűségek szempontjából? 3. témakör Mikor változik meg egy test mozgásállapota? Mit jelent az, hogy a testek tehetetlenek. A lendület fogalma. Mikor beszélünk zárt rendszerről? A lendület-megmaradás törvénye. A tehetetlenség törvénye. A dinamika alaptörvénye. Newton III. törvénye? Az erők függetlenségének elve. Az erő fogalma. Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk a test súlyának? Hogyan valósítható meg a súlytalanság állapota? A lineáris erőtörvény. Milyen fajtái vannak a súrlódási erőnek? Hasonlítsd őket össze! Mi a közegellenállás és mitől függ az értéke? A munka fogalma és kiszámítása. Mitől függ a munka előjele? Mi az energia és milyen fajtáit ismered?
Biogén elemek Az élő szervezeteket felépítő kémiai elemek atomjai kivétel nélkül megtalálhatók az élettelen anyagi világban is, azonban eltérő arányban és más vegyületekben. A sejtek vegyületeit alkotó elemeket biogén elemeknek nevezzük. Az élő anyagban kiugróan magas a szén (C), az oxigén (O), a hidrogén (H), a nitrogén (N) és a foszfor (P) előfordulása. Ezek adják az élő szervezetek tömegének 98-99%-át. Ez érthető is, hiszen a felsorolt elemek atomjai a szerves vegyületek és a víz építőkövei. Rajtuk kívül természetesen még nagyon sokféle elem mutatható ki a sejtekben. Közülük legnagyobb mennyiségben a nátrium (Na), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg), a vas (Fe) és a klór (Cl) fordul elő. A nátrium és a kálium például a sejtek ingerületi folyamataiban játszik fontos szerepet. A kalcium az állatok meszes vázának anyaga, de többek között fontos az izomszövetek működésében, a véralvadásban és a sejtek ingerlékenységében is. A magnézium a növények zöld színanyagának, a klorofillnak az alkotórésze, és a kalciumhoz hasonlóan elengedhetetlen az izmok működéséhez is.