Tévhitek és szempontok A Milestone Intézet 800 diák végigkísérésével, éveken át készített egy 100 középiskolát átfogó kutatást, amelyből kiderül, hogy számos tévhit, illetve társadalmi mítosz lengi körül az iskolaválasztást. Zeitler Ádám, a Milestone Intézet alapító tagja szerint fontos a szülőket segíteni, hogy jobban eligazodjanak a hatalmas kínálatban, ami rendelkezésre áll. Mint az InfoRádiónak nyilatkozva fogalmazott, nagy elveszettségérzéssel találkoznak, az érintettek igyekeznek a legklasszikusabb megoldásokhoz nyúlni: legyen közel az iskola, illeszkedjen a kulturális közegükhöz, szerepeljen jó helyen az intézményi rangsorokban. A szakember szerint ugyanakkor sok baj lehet a leegyszerűsített döntéssel, amiből erőteljesen hiányzik az az elem, ami a legfontosabb ebben a helyzetben, vagyis a diák személyisége és az ehhez illeszkedő módszertan. Zeitler Ádám szerint nem várható el minden családtól, hogy mélyebben utánajárjon egy-egy döntésének, de a protestdöntéseket kerülni kell: ha például a gimnáziumi oktatásnak valahol rossz a híre, abból nem következik, hogy az alternatív oktatási utak megkeresése lesz a jó megoldás.
Bár már most látható a oldalon, hogy jelenleg hol tart a felvételi átlag, mégsem érdemes még beleélni magunkat, mert nem teljes a dolgozatok feldolgozottsága. Ráadásul tanulmányi területenként változik, hogy milyen pontokat vesznek figyelembe az iskolák. Ahogy az Oktatási Hivatal tájékoztatójában is olvasható: Lehetséges tehát, hogy egy adott tanulmányi területen csak egy tárgy (magyar nyelv vagy matematika) eredményét számítja be (írja elő) az iskola a felvételi teljesítmények értékelésébe. Ha az iskola felvételi eljárásában csak az egyik tárgyból elért írásbeli eredményt számítja be, akkor annak az egy írásbeli eredménynek kell az elérhető felvételi összpontszám minimum 50%-át képviselnie. Lehetséges az is, hogy egy adott tanulmányi területen az egyik tantárgyból elért eredményeket nagyobb súllyal számítja be, mint a másikét. Az Oktatási Hivatal tavalyi statisztikája a felvételi pontokról – Forrás: Oktatási Hivatal Van olyan iskola, ahol csak a tanulmányi eredmény számít, a másiknál a tanulmányi eredmény+központi írásbeli pontszámok, a harmadiknál pedig még ehhez a kettőhöz hozzáadják a szóbeli pontszámokat is.
Eddig fel sem merült benne, hogy esetleg nem kerül be valamelyikbe. " Egy másik anya is arról számolt be, hogy nagy a feszültség a családban az írásbeli felvételi miatt. "A gyerekem bőgve jött ki az írásbeliről, annyira sokkolta a matek feladatlap. Pedig nála lelkiismeretesebb tanulót nem nagyon tudok elképzelni, sosem kell noszogatni, magától tanul, járt előkészítőre, oldotta meg sorra önállóan az előző évek feladatsorait, szóval tényleg nagyon készült. De most azt mondja, hogy szerinte 10 pontja lesz matekból, és nem is hajlandó megnézni a közzétett megoldásokat, kiszámolni, mennyi pontot ért el, annyira stresszeli ez a kérdés. Azt elég valószínűnek tartom, hogy akik összeállították ezt a feladatsort, nem igazán tudják, mit tanulnak a gyerekek az iskolában. Az én gyerekem is csupa gimnáziumot jelölt be, mert nem akar még szakmát tanulni, előbb érettségit akar szerezni, és csak aztán eldönteni, merre akar egyetemen szakosodni. Teljesen megértem, hát tizennégy éves, miért kellene már most tudnia, mi akar lenni felnőtt korában?
"A jól működő középiskolai rendszerben rengeteget tud tanulni a diák a természettudományok területén, és akár matematikában is komoly előrelépésre van lehetőség. Igaz, vannak, akik nem szeretik a versenyt, és nem nyomás alatt tudnak a legjobban teljesíteni, hanem kreatívan szeretnek dolgozni. Önmagában tehát nem mondható ki, hogy vannak jó és rossz rendszerek, módszertanok. Jól kell ismerni a diákot, mert mindenkihez van megfelelő természetes, intellektuális eszköztár" - jelentette ki Zeitler Ádám. Mint mondta, a kutatás során a Milestone Intézet azt tapasztalta, hogy ma már nagyon kevés nyolcadik osztályos diáknak van konkrét tantárggyal kapcsolatos pályaelképzelése, a többségnek nincs "szűkített érdeklődése" ebben az életkorban. Azzal kell tisztában lenni, hogy az ebben az életkorban meghozott döntés még nem fogja meghatározni a diák egész életét. "Szeretnénk a szülőket megnyugtatni, hogy legfeljebb azon kell elgondolkodni ilyenkor, hogy intellektuális vagy manuális pálya felé induljon-e el a gyermek, itt ugyanis szétválnak a szakiskolák és a gimnáziumok" - mondta a Milestone Intézet alapító tagja.
Azzal nem segíted hozzá a vágyott középiskolához, ha minden nap nyomasztod a felvételivel, hidd el, megy ez eleget az iskolában. Szülőként a mi feladatunk ebben az időszakban az, hogy támogassuk, és megteremtsünk a gyerek számára minden lehetőséget a sikeres felvételi érdekében, illetve hogy a határidőket komolyan vegyük, és minden hivatalos intézni valót a kezünkben tartsunk. Ebben az életkorban a gyereknek rá kell ébrednie, hogy a jövője az ő kezében van, és bár mi terelgethetjük, de egy 14 éves fejébe nem lehet akarata ellenére beleverni a tudást. Ezért balhézás, veszekedés helyett inkább mutassunk neki olyan technikákat, melyekkel hatékonyabban tudja elsajátítani a tananyagot, tanítsuk meg relaxálni, és fektessük le a helyes időbeosztás alapszabályait. A többi már tényleg csak a gyereken múlik. De nehéz az iskolatáska: Ez a legnagyobb baj az iskolai nyelvoktatással a szülők szerint "Az iskola nem a hatalom eszköze, hanem szolgáltatás" Szülők mesélnek az iskolaválasztásról
A bonyolult számítások miatt a felvételiző diáknak az az érdeke, hogy mindkét tárgyból jelentkezzen a központi írásbeli vizsgára – különösen, ha még hezitál, hová is szeretné beadni a jelentkezését. Azok a diákok, akik nem kerültek be egyik általuk megjelölt középiskolába sem, rendkívüli felvételi eljárás keretében jelentkezhetnek azokba az iskolákba, ahol a helyek kevesebb, mint 90%-át töltötték fel. Sok az eszkimó, kevés a fóka Tavaly a gimnáziumok többségébe a tanulmányi eredmények, az írásbeli és a szóbeli vizsga alapján lehetett bekerülni. Ezzel szemben a szakközépiskolák háromnegyedébe, illetve az összes szakiskolába elegendő volt a jó általános iskolai eredmény. Néhány érdekes adat a tavalyi felvételiről: a középiskolákba 83 322 diák adta be jelentkezését (az előző tanévben 81 963 fő), a diákok 96, 7%-át felvették az általános felvételi eljárásban (ez 80 579 tanulót jelent), a felvett diákok 75, 3%-át az általuk elsőnek jelölt tanulmányi területre vették fel, a felvett diákok 94, 1%-át az általuk első három helyre jelölt tanulmányi terület valamelyikére vették fel, az ekkor kimaradók részére (2743 tanuló) létszámuknál 19-szer több szabad férőhely maradt a középfokú iskolákban a rendkívüli felvételi eljárás időszakára.