Kosztolányi Dezső Édes Anna Elemzés / Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) – Jegyzetek
- Oeviden
- Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Okostankönyv
A Tanácsköztársaság bukása után vagyunk, a nyitó fejezetben Kun Béla tűnik fel, aki a kommün bukása után elmenekül Budapestről. Mintegy önmaga karikatúrájaként jelenik meg, a városi pletyka így örökítette meg menekülését. Anna augusztus 14-én kerül a Vizy családhoz. A gyilkosságra 1920. május 28-án éjszaka kerül sor, majd következik a főtárgyalás és az itélethozatal. A regény eseménysora 1922 őszén zárul. Elbeszélésmód. A regényben az ún. gyakorító elbeszélés uralkodik. Ez azt jelenti, hogy az író csak egyszer mond el olyan eseményeket, amelyek egyébként többször megismétlődnek. (Pl. " Rárakott a kályhára, fújta, legyezte a kötényével, de a tűz csak pislákolt, fojtó füstöt terjesztett, tele lett vele a lakás. Mindig így ment ez, minden áldott nap, hol az egyik, hol a másik szobában. ") Ez a narrációs technika fokozza a feszültséget, ezért döntő szerepe van, hiszen épp a lappangó, felszín alatti feszültségek okozzák a tragikus végkimenetelt. A feszültségek forrása pedig a monoton, szünet nélküli ismétlődés.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A cikk egy újsághír volt arról, hogy egy cseléd megölte a gazdáit. A regényre Freud munkássága is erősen hatott. Az Édes Anna műfaja, témája, stílusa Az Édes Anna műfaja lélektani regény, témája egy kettős gyilkosság. A téma ellenére nem krimiről van szó, mert nem a gyilkos kilétét nyomozzák a regényben, hanem az író azokat a lelki folyamatokat elemzi, amelyek Annát a gyilkosságig elvezették. Azt mutatja be, ahogy egy jólelkű, dolgos parasztlány mintacseléddé válik. Az élete csupa kényszer és kiszolgáltatottság. Abba beletörődik, hogy állandóan dolgoznia kell, de ösztönei tudat alatt tiltakoznak az ellen, hogy teljesen birtokolják.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) – Jegyzetek
A függésben elvesztik szabadságukat, s ez mindkettőjük személyiségét eltorzítja. Megaláztatásához hozzájárul Vizyné unokaöccse, Patikárius Jancsi, aki visszaélve a lányban rejlő szeretetigénnyel elcsábítja és teherbe ejti. Jancsi a korszak jellemző típusa. Ellenszenves külsejű, kicsiny koponya, peremtelen fülek. Élettelen arc. Rideg, érzelem nélküli ember, "kicsit Noszty Feri". Gátlástalan bohém, érdekember. A tiszta lány várja, igényli a szerelem folytatását, de a férfi csak játékszert, használati tárgyat lát benne, és megvetően elfordul tőle. A szégyenétől végül megszabaduló lányt a kezébe nyomott pénzzel még jobban megalázza. Menekülési lehetőséget kínál kilátástalan helyzetéből Édes Anna számára Báthory úr, a kéményseprő, aki megkéri a lány kezét. Anna akaratát azonban ekkora már teljesen megvétózta a Vizyné részéről ránehezedő lelki terror, melynek eredménye képen úrnőjének szavára hallgatva a cselédlány eláll a házasságtól. A regény cselekményének tetőpontját az estély jelenti, amelyen Vizy Kornél államtitkári kinevezését ünneplik.
Életének utolsó éveire rányomta bélyegét ez a betegség. 1936-ban Budapesten halt meg. A lírikus Kosztolányi életművét három kötet határozta meg: A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai és a Számadásepikai művei közül az Esti Kornél novellák a legismertebbek. Ezek az írásai önéletrajzi jellegűek, a címszereplő modellje maga az író. Regényírói munkássága a húszas évek közepén teljesedett ki. 1924-ben írta a Pacsirtát, 1925-ben az Aranysárkány, majd 1926-ban az Édes Annát. Ez a mű Kosztolányi világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája. A Nyugatban jelent meg folytatásokban. Kosztolányi a Pacsirta című regényét szerette a legjobban, de az Édes Anna a legsikeresebb. Szász Károly így írt róla: "Ennél különbet ebben a nemben alig termett irodalmunk". "Édes Anna csoda, csoda feketében. " – mondja Kiss Ferenc. "Bravúros mű, de nem külsőségében, hanem lényegében az"A mű témája kettős gyilkosság, amit a cseléd követ el a gazdái ellen.
Oeviden
A záró fejezet a nyitó fejezethez hasonlóan nem tartozik szorosan a cselekményhez. Az utolsó fejezet igazából nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé. A regény tanulsága, hogy egy megoldás lehetséges csupán: az irgalom, a szeretet.. A könyörület, a keresztény szeretet, az irgalom legfőbb érték az Édes Annában. Ezt jelzi az is, hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima, könyörgés a cselédlányért, az áldozatokért, a szereplőkért, valamennyiünkért. Értelmezése: Az úr-cseléd viszony, mely mindkét fél számára elembertelenítő, történelmi sorsfordulók nyomán változhat. Ez esetben az emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek. A megalázó alárendeltség-fölérendeltség viszony egyetlen módon elviselhető: keresztényi szeretettel, irgalommal. Ha ez hiányzik, a felgyülemlett megaláztatás, az elfojtott sérelem egyszer csak felszínre tör, akár a legszélsőségesebb formában (gyilkosság) is.
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
Gépként kezelik, nem emberi lényként, de semmilyen módon nem tud ebből a helyzetből kitörni. Nincs, akit szerethetne, és mivel vagyona sincs, dolgoznia kell. És úgy tűnik, jogai sincsenek. A mű középpontjában az úr-szolga viszony bemutatása áll, ugyanakkor nem társadalmi regényről van szó. Inkább lélektani, mert egy emberi sorsot ábrázol: a kiszolgáltatottságot, a közömbösséget. Szintén problémaként veti fel a részvét és a szánalom hiányát. A regény realista stílusú. Az irodalomban ismétlődő téma az úr-szolga viszony, Kosztolányi regénye mégis kuriózumnak számít a magyar irodalomban. Az Édes Anna címe, helyszíne, cselekménye, elbeszélésmódja Cím. A cím a főhős neve. Ez a név beszélő név: arra utal, hogy a főhős kedves, szerény, jólelkű. Helyszín. A regény helyszíne konkrétan meg van adva: Budapest, Krisztinaváros, Attila u. 238. (ez valóságos helyszín). Vizyék lakása azonban, ahol a cselekmény nagy része zajlik, már fiktív helyszín. Időpont. A cselekmény időpontja: 1919. július 31-én kezdődik.
Az Édes Anna című regény elsőként a Nyugat ban jelent meg 1926. július 1-jétől folytatásokban. Könyv alakban 1926-ban, majd 1929-ben adták ki. 1936-ban a Révai Kiadó Kosztolányi Dezső Összegyűjtött Munkái nak sorozatában készítette elő a kiadást, de ezt a szerző már nem érhette meg. A regény témájául – mint azt visszaemlékezéseiből tudjuk – az író feleségének ötlete szolgált: "milyen jó volna egy olyan cselédlányra szert tenni, aki sohasem megy el vasárnap délután, s aki mint valami gép, egyéni életének és kívánalmainak legkisebb jele nélkül, mindig mindent tökéletesen elvégez. " De "egyszerre felvillant bennem a gondolat, hogy ilyen leányt nem mernék a házamban tartani, mert aki ennyire öntudatlan, az éppen öntudatlanságában valami révült cselekedetre képes". A regény egyik szereplője, Moviszter doktor ezt így fogalmazza meg: "nem is olyan jó az a nagyon jó cseléd. Legyen olyan, mint a többi: jó is meg rossz is. " A novellatémaként Kosztolányi asztalára került ötlet megírására már másnap sor került.
Okostankönyv
Kosztolányi tudatos írói módszerére vall, hogy főhősét alig beszélteti. Együgyűségéből, iskolázatlanságából következik, hogy nyelvi kifejezőképesség híján Anna elsősorban érzékszerveire hagyatkozik, különös hangsúlyt kap a szaglás. Vizyékhez belépve émelyítő szagot érez (a molyok ellen kámfort tartottak a zongorában) rosszullét fogja el, s napról-napra jobban irtózik egy számára felfoghatatlan dologtól. Nem menekülhet el sehová, irdatlan magány veszi körül. Vizyéknél eltöltött nyolc hónap csak szenvedést hoz Annának. Az, hogy mintacseléd lehessen csak személyiségének megnyomorítása, feladása árán valósulhat meg. Gazdái a maguk módján szeretik, csak éppen nem embernek, hanem hibátlanul működő gépnek tekintik. Az asszony beleszól a magánéletébe, elveszi az önállóságát, önbecsülését. Azonban nem csak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úréknak, a függés kölcsönös. Vizyné állandóan attól retteg, hogy elveszti Annát. "Az tagadhatatlan, hogy most inkább rab volt, mint bármelyik cselédje mellett".
- Mikor kell elkezdeni szedni a fogamzásgátlót 6
- Közoktatás: Műelemzések - EDULINE.hu
- Közalkalmazott nyugdíj előtt: mennyi felmentési idő jár? | Társadalombiztosítás, bérelszámolás, munkajog - Kalkulator.hu
- Augusztus 20 programok bókay kert 2020
- Démonok között - Az ördög kényszerített (2021) | Mozipremierek.hu
- 205 50 r17 nyári gumi e
- Családi adókedvezmény 3 gyermek után
- Zamárdi forgó ring gokart pálya