Ezzel az Ázsia északi részét is magába foglaló Oroszország legmagasabb pontja. Magasabb Európa Kaukázuson kívüli legmagasabb csúcsánál, az Alpokban található Mont Blanc -nál is, ha tehát Európához tartozónak tekintik, akkor első e kontinensen is. A keleti csúcs valamivel alacsonyabb, 5621 méter. A két csúcs között, 5200 m magasan van az Elbrusz-nyereg. A Nagy-Kaukázus fő vonulatától 20 kilométerre északra található, Kiszlovodszk várostól 65 kilométerre dél-délnyugati irányban. Földtani felépítése [ szerkesztés] Az Elbrusz rétegvulkán, amely már mintegy kétezer éve alszik. A vulkáni felépítmény kb. 3000 m magasan kezdődik; ez alatt – a hegység gerincvonulatánál megszokott módon – kristályos kőzetek települnek. Állandó jégsapkája 22 gleccsert táplál; ezekből ered a Bakszan, a Kubány és a Malka folyó. A vulkán működését négy ciklusra tagolják; a legidősebb mintegy 2–3 millió évvel ezelőtt volt. A keleti csúcs még 1500 éve is működhetett, amint erre az egészen fiatal lávafolyásokból és a kénes gőzszivárgásból következtethetünk.
Még a 19. század elején a Himaláját gleccsermentesnek tartották; később azonban felfedezték a gleccsereket. Alsó végüktől messze fekvő számos morénára is akadtak, vagyis hosszuk változott a múltban. Délen a Himalája főleg tercier kőzetekből ( kréta, jura időszak) áll, amelyeket paleozoikumi rétegek, azután gneisz, csillám- és egyéb palák követnek. Az Indus környékén ismét a tercier az uralkodó. A legmagasabb csúcsok gneiszből és gránitból állanak. Vízrajz [ szerkesztés] A Himalájában számos folyóvíz ered; azon nagyobb folyók száma, amelyek a déli láncot áttörik, 9, míg az északi láncon csak 2 folyik keresztül. Még nagyobb azonban azon vizek száma, amelyek a déli lánc déli lejtőjén fakadnak. Tavakban az egész hegység meglehetősen szegény. Kasmirban van az Ualar, Manasz Bal és Dal. Egyéb tavak a Palgu, Csamtodong, Palte, a fentebb említett Manaszarovar és Rakusz-Tal, végül a Co-Moriri. Éghajlat [ szerkesztés] Az éghajlat a magasság szerint változó; míg a hegység tövében a forró égöv melege trópusi növényzetet fakaszt, a csúcsokon a sarkvidék temperatúrája az uralkodó.
A csúcs meghódítására az első kísérlet 1902 -ben volt, ezt még számos sikertelen próbálkozás követte. Elsőként Achille Compagnoni és Lino Lacedelli olasz hegymászó mászta meg 1954. július 31-én. Sikeres téli megmászása először 2021 januárjában sikerült, 10 nepáli serpa által. [1] 2018. július 22 -én a lengyel Andrzej Bargiel lett az első csúcsmászó, aki teljes egészében lesíelve tette meg a visszautat az alaptáborig. [2] Magyar hegymászók eddig négy alkalommal próbálkoztak a világ legnehezebb nyolcezresének tartott K2 megmászásával. 2005-ben Erőss Zsolt, Mécs László, Kollár Lajos, Csollány Katalin és Markos Huba szervezett expedíciót. A kísérlet során Erőss Zsolt a Palacknyakig (Bottleneck, kb 8350 m) jutott. 2015-ben Varga Csaba és Suhajda Szilárd a 3-as táborig jutott (kb. 7400 m). 2016-ban szintén Suhajda Szilárd, immáron Klein Dávid dal párban próbálkozott. Ekkor az elért legnagyobb magasság 6900 méter volt. Az utolsó kísérlet 2019. július 25-én sikerrel zárult. Suhajda Szilárd harmadik próbálkozására, pótlólagos oxigén használata nélkül elérte a K2 8611 m magas csúcsát.
(11. évf. ) 6. 28-41. old. Juhász Árpád: A Himalája nemzeti parkja: a nagy hó öt kincse, Természetbúvár, 2007. (62. ) 4. 28-31. old. Látogatóban - Himalája, Élet és tudomány, 2003. (58. ) 11. 345. old. Szemerey Tamásné Szontágh Rita: Riasztó hírek a Himalája erdeiről, Erdészeti lapok, 1998. (133. 333. old. Csorba Gábor: A nepáli Himalája állatvilága, Természet, 1997. (4. ) 1. 6-9. old. Az emelkedő Himalája, Élet és tudomány, 1996. (51. ) 32. 1021. old. Wágner László: Dél-Ázsia nemzeti parkjai III. rész. A Himalája, Természet, 1996. (3. ) 3. 82-84. old. Természetvédelem a Himalája lábánál, Búvár (1960-1989), 1985. (40. ) 12. 548. old. Felgyorsult a Himalája erodálódása, Búvár (1960-1989), 1984. (39. ) 10. 452. old. Sir John Hunt: A Mount Everest meghódítása. Gondolat, Budapest, 1963. Fritz Rudolph: Himalaya-Tigers – Der Kampf um das Dach der Welt. Sportverlag, Berlin, 1955. (Magyar nyelven: A Himalája tigrisei. Sport, Budapest, 1962. ) George Ingle Finch: Der Kampf um den Everest. Leipzig, F. A. Brockhaus, 1925.
A Pico Yordas hegy Spanyolországban Ez a szócikk geológiai képződményről szól. Hasonló címmel lásd még: Hegy (Szlovákia). A hegy a földfelszín olyan kiemelkedése, amelynek magassága környezetéhez képest legalább 500 méter, mely többnyire meredeken emelkedik ki környezetéből. Legmagasabb pontja a hegycsúcs. Meredekségéből adódik, hogy alapterülete viszonylag kisebb, csúcspontja jól meghatározható. (A magassági határt illetően a források eltérnek; néhol csupán 100 métert adnak meg. ) Ha magassága a fenti határt nem éri el (valamint ha kevésbé meredek), dombról beszélünk; a 30 méternél alacsonyabb kiemelkedés neve halom. Magasságuk megállapításakor nem a térképen feltüntetett, tengerszint feletti (abszolút) magasságot, hanem a környezetükhöz viszonyított (relatív) magasságot veszik figyelembe. (Ezt például térképi szintvonalak segítségével lehet megállapítani. ) A Gellért-hegy csúcsának tengerszint feletti magassága például 235 méter, ám mivel a Duna völgye Budapestnél mintegy 100 méterrel van a tengerszint fölött, a hegy relatív magassága csak kb.