Bár a tudományos és technikai újdonságok legmeghatározóbb korszaka a XX. század, ha nem lettek volna az alábbi találmányok, talán ma sem lenne számítógép, vagy nem repülnénk át a fél világot néhány óra alatt. Az 1800-as évek is sok, a legkevésbé sem elhanyagolható ipari szabadalommal örvendeztette meg a világot. A XIX. századi visszatekintés megmutatja, miből fejlődött ki a mai technikavezérelt életünk. 10. A gőzgép Habár a gőzgépet legelőször az ókori görögök és a rómaiak kísérletezték ki, és az első kezdetleges modellek már a XVII. században elkészültek, csak a XIX. században vált igazán az ipari fellendülés mozgatórúgójává. Lehetetlen elképzelni a XIX. századot gőzgép nélkül, hiszen sok szempontból ez segítette az amerikaiak nyugati terjeszkedését, szerepe volt a polgárháborúban és az amerikaiak világhatalmi törekvéseinek első lépéseinél is ott volt. Igaz, hogy végül más energiaforrások jobbnak bizonyultak, a XIX. században mégis a gőz volt a király. 9. Mozdony Persze ahhoz, hogy a gőzgépnek hasznát tudják venni, kellett, hogy hajtson valamit.
Színes televízió Az élethű színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárait a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be. Kapcsolódó cikk: Hasznos találmányok »
Papnak-szerzetesnek, tanárnak és tudósnak egyként nagyszerû volt. Különösen az 1860-as években még szinte ismeretlennek tartott új erõ, a villamosság nyûgözte le. Igyekezett a fizikalaboratóriumokból a gyakorlati életbe is átültetni a kísérletek során megszerzett tudást. "Villanyforgonyt", azaz villanymotort és áramfejlesztõt szerkesztett. Ebben megelõzte a sokáig világelsõnek tekintett német Siemenst, ám találmányát csak évekkel annak magyarországi bemutatása után ismerték meg más országokban. Tanárként számos kiváló fizikus és más, a reáltudományokban híressé lett tanítványa dicsérte tudását és emberségét. ) Jendrassik György (1898, Budapest–1954, London) Mérnök-feltaláló. Dieselmotor-fejlesztése és gázturbinás kísérletei tették híressé a nevét. Diesel motort korábban nem tudtak folyami hajókba építeni, mert a magas gépek nem fértek el a hajótestben. Az elsõk közt Jendrassik György oldotta meg ezt a kérdést, s az általa feltalált megoldásokat máig alkalmazzák szerte a világon. A repülõgépekben alkalmazható, megbízható gázturbina kifejlesztéséhez szintén hozzájárultak kísérletei.
Zemplén-féle elszappanosítás és -cukorlebontás (Zemplén Géza) 51. Passzív tumorellenes védelmi rendszer ( Kulcsár Gyula) 52. Optikai- és akusztikai távíró (Chudy József) 53. Okostojás (Zagyvai András) 54. Sátorgát (Sápi István Péter) 55. Mit köszönhet a világ a magyaroknak? 56. Dobostorta (Dobos c. József) 57. Csuklós autóbusz (Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla) 58. Nagy rotor motor (Nagy Imre) 59. Hangosfilm (Mihály Dénes) 60. Félautomata fényképezőgép (Mihályi József és Riszdorfer Ödön) 61. Illycaffé (Illy Ferenc) 62. Bánki-féle vízturbina 63. Közlekedésbiztonsági eszközök (Barényi Béla) 64. Leonar3Do (Rátai Dániel) 65. "Élő"pontrendszer (Élő Árpád) 66. Napenergia hasznosítása (Telkes Mária) 67. Floppy őse (Szentiványi Tibor) 68. Hafnium, valamint az izotópok használata (Hevesy György) 69. Biogázreaktor ( Kiss Péter) 70. Filmfelvevőgép (Mihályi József) 71. PAL-optika (Greguss Pál) 72. Hengerszék (Mechwart András) 73. Pattantyús-módszer (Pattantyús-Ábrahám Géza) 74. Tű nélküli oltókészülék (Lindmayer István) 75.