Csak a múltról tudhatunk valami biztosat - a jövőről csak annyit, hogy meg fogunk halni. 16. oldal Amit nem vesznek figyelembe, az a tevékenység indítéka. Vegyünk például egy olyan embert, akit szakadatlanul munkára ösztökél az, hogy mélységesen bizonytalannak érzi magát; vagy egy másikat, akit a becsvágy vagy a pénzsóvárság sarkall. Mindezekben az esetekben az illető egy szenvedély rabja; kényszer hajtja, tevékenysége tehát valójában tehetetlenség; alakul és nem alakít. Másfelől, ha valaki csöndben ül, és elmélkedik, és nincs semmi más szándéka vagy célja, mint hogy próbára tegye önmagát és eggyé váljon a világgal, az ilyen embert "tétlennek" tekintik, mert hiszen nem "csinál" semmit. Valójában a koncentrált elmélkedésnek ez a magatartása legmagasabb rendű tevékenység, amely csak belső szabadság és függetlenség állapotában lehetséges. 32. oldal Minél több tudás rejlik egy-egy dologban, annál nagyobb a szeretet... aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről.
Fromm k�nyve t�rt�netis�g�ben is vizsg�lja a szeretet k�pess�g�nek alakul�s�t. Essz�j�ben sorra veszi a szeretet elm�leti �s gyakorlati k�rd�seit, k�l�n�s tekintettel a felebar�ti �s anyai szeretetre, a szerelemre, az �n- �s az istenszeretetre, szerep�ket a k�l�nb�z� korokban, az �zsiai �s eur�pai civiliz�ci�ban. �n�ll� fejezetet szentel a jelen helyzet �br�zol�s�nak A szeretet elsatnyul�sa a mai nyugati t�rsadalomban c�mmel. Felt�rja az elidegened�s okait �s k�vetkezm�nyeit, a szem�lyis�g ki�resed�s�nek folyamat�t, lesz�mol Freud nemi determinizmus�val, bemutatja az emberi kapcsolatok neuratiz�l�d�s�t, s v�gs� soron meg�llap�tja: a szeretet a modern t�rsadalomban ritka jelens�g, a huszadik sz�zad ember�nek nem jellemz�je a szeretet. A szeretetet fegyelemmel, koncentr�ci�val, t�relemmel nek�nk kell elsaj�t�tani. A szeretet nem passz�v �rzelem, nem belees�nk, hanem helyt�llunk benne, melynek l�nyege: adni - nem pedig kapni -; szeretetet ny�jtani - nem pedig szeretve lenni. A m�sodik, mint �llapot csak k�vetkezm�nye az els�nek, a tev�kenys�gnek.
Szórakozása a kielégülés, amit abban talál, hogy elfogyaszt és "betermel" árut, látványt, ételt, italt, cigarettát, embereket, előadásokat, könyveket, filmeket, mindent elfogyaszt, bekebelez. Az egész világ egyetlen nagy tárgya étvágyunknak: egy nagy alma, egy nagy üveg, egy nagy mell; mi vagyunk az örök csecsszopók, az örök várományosok, a reményteljesek - és az örök csalódottak. Egyebet sem tudunk, mint venni és kapni, cserélni és fogyasztani; minden, az anyagi és szellemi tárgyak egyaránt, adásvétel és fogyasztás tárgyává lettek. 3. fejezet, A szeretet elsatnyulása a mai nyugati társadalomban A felebaráti szeretet egyenlők közti szeretet: csakhogy egyenlőkként sem vagyunk mindig egyenlő helyzetben; emberek lévén, mindnyájan segítségre szorulunk. Ma én, holnap te. De ez nem azt jelenti, hogy az egyik ember tehetetlen, a másik meg életerős. A tehetetlenség mulandó állapot; az viszont állandó és közös képességünk, hogy felkeljünk és megálljunk a saját lábunkon. 2. fejezet, A felebaráti szeretet A szeretet a megismerés egyetlen olyan módja, amely az egyesülés aktusában kielégíti kíváncsiságomat.
Bevezetés Sok férfi és nő szeretne biztonságos párkapcsolatban élni, de legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogyan és hol keresse az igazit. Arról pedig még kevésbé, hogy Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont Oldal 1 Oldal 1 Egy TITOK az idegen nyelv tanulásával kapcsolatban Amire senki nem gondol Nagy Erika, 2014 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi Teljesítménymotiváció és ösztönzés TELJESÍTMÉNYMOTIVÁCIÓ Általában a teljesítményünkön keresztül értékel bennünket a környezetünk és mi magunk is. Viszonyítjuk teljesítményünk mások teljesítményéhez, valamint előző teljesítményeinkhez és Boszorkányvarázslatok és bájitalok MAGUS Boszorkányvarázslatok és bájitalok Az elkövetkezendőkben - a boszorkánymesteri varázslatok után - a boszorkánymágia szinte kimeríthetetlen területén kalandozunk.
"A szeretet nem csupán művészet, hanem a szó igazi értelmében mesterség is, amelyet életgyakorlatokban sajátíthatunk el" - vallja a pszichológus, szociálpszichológus szerző, és arra készteti olvasóit, hogy gondolják végig emberi kapcsolataikat, önmagukhoz, társaikhoz és a világhoz való viszonyukat. Fromm arra készteti olvasóit, hogy gondolják végig emberi kapcsolataikat, önmagukhoz, társaikhoz, a világhoz való viszonyukat, s vizsgálják meg, tudnak-e, s ha igen, hogyan tudnak igazán szeretni, elsajátították-e a szeretet művészetét. Mert a szeretet megtanulása folyamat, aktív tevékenység, amely magában foglalja a gyerek és szülő közötti, a felebaráti szeretetet, de az erotikus vagy a plátói szerelmet is. A szeretet művészete Erich Fromm legsikeresebb könyve, amely angolul The Art of Loving címmel 1956-ban, magyarul először 1984-ben jelent meg, s azóta számtalan kiadást ért meg a világ minden táján. A filozófus, szociálpszichológus szerző ezzel a művével is azt hirdeti, hogy a szeretet, a boldogság, a lelki egészség és a kreativitás mindennek ellenére megvalósítható az elidegenülésen, az agresszivitáson, a tömegkultúrán és a tömegmanipuláción alapuló fogyasztói társadalomban.
K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető. Részletesebben
fejezet, Művészet-e a szeretet?
Fromm szerint emberi mivoltunkat a szeretet nélkül fenntartani nem volnánk képesek, a szeretet létünk egyik alapfeltétele. ERICH FROMM (1900-1980) filozófus, pszichológus, szociálpszichológus, a 20. század jelentős humanistája. Az 1920-as években a frankfurti iskola tagjaként Sigmund Freud bírálói közé tartozott. Első szociálpszichológiai tanulmányai az 1930-as években Németországban jelentek meg, ahonnan Hitler elől az USA-ba emigrált. Előadásokat tartott a New York-i Columbia Egyetemen, majd tüdőbetegsége miatt Mexikóba költözött, megalapította a Mexikói Pszichoanalitikai Társaságot. Nixon győzelme után újból visszaköltözött Európába, életének utolsó éveit a svájci Tessinben töltötte.