Elmesélték, hogy a zarándokszállásokon otthagyott élelmek és tárgyak tömege jelzi, a hozzám hasonlóan gondolkodó emberek sokaságát. Kiderült, hogy a hátizsák tartalmának nagy része felesleges. Az első három nap után a hátizsákom, zarándokhátizsákká alakult. Több, mint 9 kiló felesleges súlytól szabadultam meg. Pont a felétől. Olvastam, hogy a zarándokok egy része az utat kenyéren és vízen teljesíti. Eldöntöttem, hogy magam is így teszek. Napi 15-20 dkg kenyéren és vízen fogok élni. Elhatároztam, hogy nem adom fel! Családom épp ezért aggódott, mert tudták, hogy nem adom fel. A teremtő Úristen kegyelmére bíztam magam. Csodák kapuja nyílt meg előttem. A zarándok először testét kell, hogy rendezze. Fizikai valóságát. Ha Budapest utcáin vagy aszfalton járunk, nem kell lábunk elé nézni, ezért testünk mozgása rendezetlen. A természet nem tűri a rendezetlenséget. Minden lépésre, mozdulatra figyelni kell. Összpontosítva, egy pillanatnyi kihagyás nélkül. Ha így teszünk, akkor az Isten teremtette világ visszafogad bennünket.
A keleti géniuszról azt mondja, hogy a szabadság mítoszában nevelkedett. Ha bárki bántja, veszi a sátorfáját, és arrébb vándorol akár 4-500 km-t is. Ilyenek voltak a régi lovas népek is. Az északi géniusz a mítoszok világában él. Hosszú a tél, hosszú a sötét időszak, ezért nem társaságban, hanem magányban, kisebb kunyhókban, minimális közösségekben éltek már régebben is. A hideg telek során nagyon kevés tüzelőanyagot használtak, hogy átvészeljék a telet, így viszonylag kevés fényt láttak. Ők a misztikába menekültek… A déli géniusz pedig az életörömöt magáénak tudó ember. Az életöröm titka mindig is az volt, hogy keveset kellett dolgozni, sokat voltak a szabdaban, így sok volt a napsütés is. Hatalmas volt a közösségi erő is, esténként az emberek társaságokba jöttek össze, énekeltek, táncoltak, szórakoztak. Az ötödik géniusz a négy előző archetípusnak a JÓ ötvözete: ez az erdélyi típus! Ez adja a magyarok zsenialitását mind a művészetekben, tudományokban és a kultúrában. Erre nagyon kevesen képesek, az öt géniusz ugyanis egyben nagyon nehezen elsajátítható.
1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1973 és 1975 között a Pécs Városi Kórház sebészet-traumatológia orvosgyakornoka, 1975 és 1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anaesthesiológiai és Intenzív Therápiás Klinikán volt gyakornok. 1977 és 1991 között a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikán egyetemi tanársegéd, majd adjunktus. 1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. Ezt követően 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa lett, és ő vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-től a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika – Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója.
Nem tudtam már csak lefelé nézni. Zarándoktársaim szóltak, hogy négy sólyom kering felettünk. Felhúztak a hegy csúcsára. Elmondhatatlan, leírhatatlan gyönyörű érzés volt. Megjelentek a cirenei Simonok amikor már botladoztam a teher alatt. Fél-egy napos csatlakozók, óráról órára átvették a keresztemet. Fajsztól Szekszárdig elkísért Katalin lányom. Ő vitte a fizikai terhet, a keresztet, a hátizsákot. Az emberek, a Teremtő atya, Krisztus és a Szentlélek velem volt. Köszönöm. Epilógus: Minden zarándokútnak célja, célkitűzése van. Számomra a legfontosabb a köszönet volt. Köszönet azért, amit életem során megélhettem. Köszönet a családom minden tagjáért. A meghaltakért, az élőkért és a megszületendőkért. Az élet kegyelmét köszönöm meg az Úrnak. Egyetlen egy kérés fogalmazódott meg bennem: adjon az Úr a Kárpát-medencében élő Magyar Nemzetnek olyan gazdasági, politikai, szakrális vezetőket, akik az embereket és a Hazát szolgálják. Minden vezetőnek égi sugallattal tisztítsa meg elméjét, nyissa ki szívét!
Megtaláltam magamat és megtaláltam országomat. Megerősödött bennem az a tudat, hogy én Kárpát-Haza szülötte, elmehetek a világ bármely tájára, de azt a gyönyörűséget, amit a Pilisben, Budapesten, a Duna partján az Alföldön, Tolnában, Baranyában, a Mecsekben megcsodálhattam, sehol semmi nem tudja fölülmúlni. Köszönöm a Teremtőnek, hogy megtapasztalhattam milyen szép, milyen gyönyörű Magyarország. Milyen szépek, gyönyörűek a magyar emberek. Köszönöm a zarándoktársaimnak az út lehetőségét. Köszönöm Krisztus Urunknak, hogy megtapasztalhattam a keresztúton való szenvedés egy kicsiny részét. Köszönöm a példát Krisztusnak, mert ő tudta, hogy keresztútjának vége a keresztre feszítés lesz. Én remélhettem, hogy a keresztút végén viszontlátom családomat, szeretteimet. Köszönöm a szentléleknek, hogy mindig felettem volt és vigyázott rám. Zarándokutam legkritikusabb szakaszain mindig meg-megjelent egy-egy sólyom képében és szinte húzott felfelé. Máriagyűdön a Tenkes hegyre menet már-már erőm végére értem.
Az ezektől eltérő javaslatokat eretnekségnek ítélték. Pedig látjuk, ez nem működik! Ezek az ajánlások sem erkölcsileg, sem tudományosan nem védhetők. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása. A hosszú múltra visszatekintő étrendi ajánlások eredménye a járványos elhízás és cukorbetegség, amelybe rengetegen belehalnak. Annak ellenére, hogy a lakosság negyede szedi a drága koleszterincsökkentő sztatin gyógyszereket és zsírszegényen étkezik, több amerikai fog meghalni ebben az évben szívbetegségben, mint valaha. Több millió ember szenved szívbetegségben, rengeteg a cukorbeteg és milliók vannak diabétesz előtti állapotban már. Itthon és szerte a világon. Egyre több a fiatal beteg minden évben. Egyszerűen megfogalmazva, ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham és nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül. Ez a gyulladás okozza a koleszterin lerakódását.
Papp Lajos 1948-ban született Aranyosgadányban. 1951-ben, hároméves korában családjával együtt kitelepítették a faluból. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, következő évben műtőssegéd lett. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. 1989-ben megkapta az Orvostudományok Doktora címet. Ezt követően 1994 augusztusáig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója, egyetemi tanár. A Zala Megyei Kórház szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa lett, és ő vezette a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szívsebészeti Tanszékét is. 1997-től a POTE és Irgalmasrend II. Sebészeti Klinika – Szívcentrum igazgatója, a POTE Szívsebészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999 augusztusától a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika igazgatója.
Dr. Papp Lajos magyar szívsebész az egész világot megdöbbentette kirohanásával. Szerinte milliók halnak meg, mert a szívbetegségek nem azért alakulnak ki, amit az orvosok mondanak. Azt elismeri, hogy a dohányzás nagyon káros, de szerinte az az emberek tudatos döntése, hogy mérgezik magukat, ám van más is, amiről nem tudnak. "Mi orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozódása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami nagyon megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk. Én most mindenki előtt készséggel elismerem, hogy tévedésben éltem. " Az orvos több mint 25 éves tapasztalattal háta mögött, rengeteg szívműtét után ismerte el, hogy nem jól gondolkodott. "Évekig osztottam más prominens orvosok véleményét. A szakirodalom folyamatosan a döntéshozók véleményét szajkózza, mely szerint minden szívbetegség a megemelkedett koleszterinszint következménye. Az elfogadott terápia pedig koleszterincsökkentő gyógyszerek felírása, és az előírt diéta, amely szigorúan korlátozza a zsírbevitelt.