Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink: További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Hol és mikor igényelhető? (figyelni kell rájuk mert nem mindig veszik figyelembe és ilyenkor az éves adóbevallásnál egyösszegben visszaigényelhető) Az adóelőleg megállapításánál veszi figyelembe a munkáltató, ennyivel kevesebb az adóelőleg, így ennyivel több a nettó. Okmányok: Ha a családi adókedvezményt az egyik szülő csak részben tudja érvényesíteni, akkor a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa (utóbbi esetben csak akkor, ha nem egyedülállóként kapják a családi pótlékot) az adóév tetszőleges időpontjától az igénybe nem vett adókedvezményt érvényesítheti, feltéve, hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban, vagy a munkáltatói elszámolásukban nyilatkozatot adnak és egymás adóazonosító jelét feltüntetik. A megosztást a gyermekek száma alapján (például az egyik gyerek után az egyik szülő, a másik kettő után a másik szülő kéri), vagy a kedvezmény összegének számszerű megosztásával (például a három gyermek után járó 12. 000 Ft-ot a szülők 10. 000 ill. 2. 000 Ft arányban osztják meg, ha pont ennyi adójuk van) lehet igénybe venni.
A gyerekek közösek. A magzatra tekintettel, ha csak az édesanya tudja igénybe venni a kedvezményt, lehet-e úgy beállítani, hogy megosztással, az édesanyánál kettő kedvezményezettel számolok, és az élettársnál egy gyermekkel (megszületett gyermek)? – sorolta kérdéseit olvasónk. A családi kedvezmény – az elévülési időn belül – az adott évek adóbevallásainak önellenőrzésével utólag is igénybe vehető. Azonban a tapasztalatok szerint – különösen élettársak esetében – ilyekor számítani lehet arra, hogy az adóhatóság behívja a feleket jogosultságuk igazolására. Ekkor – többek között – kérheti a közös háztartásban élés bizonyítását is, tudomásom szerint a lakcímkártyával, amely akkor alkalmas az igazolásra, ha szerepel rajta legalább tartózkodási helyként a közös háztartás címe. Amennyiben az élettársak lakóhelyként bejelentett lakcíme különböző, és a közös háztartás címe tartózkodási helyként nincs feltüntetve az érintett fél lakcímkártyáján, kérdéses, hogy az adóhatóság (különösen utólag) elfogadja-e az együttélés más módon (például tanúkkal) történő bizonyítását a kedvezmény jogosultsági hónapjai tekintetében.
Ráadásul, ha valaki életvitelszerűen nem a lakóhelyén él, törvény írja elő, hogy kötelező a tartózkodási helyét bejelentenie. Egyebekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint – magzat után a gyermek világra jöttéig csak a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult a családi kedvezményre, az élettárs apa akkor sem, ha egy évnél régebbi, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER) bejegyzett, vagy közokirattal igazolt élettársi kapcsolatról van szó [szja tv. 29/A. § (3) bekezdés b) pont]. – igazolt élettársi kapcsolat hiányában is az élettársak a közös (megszületett) gyermekek tekintetében a házastársakkal azonos elbírálás alá esnek, míg a magzat után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban oszthatják meg (feltéve, hogy a gyermeket egyedül nevelőnek járó magasabb összegű családi pótlékot egyikük sem veszi igénybe), és esetükben a magzat csak az anyánál számítható be az eltartottak számába [szja tv. 29/B. § (1b) bekezdés].
1/4 anonim válasza: Nekem a védőnő csinálta, a nődokival csak aláíratta. 2011. jan. 6. 09:19 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 A kérdező kommentje: 3/4 anonim válasza: 2011. 10:33 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza: Ha a kedvezmény igénybevétele a munkáltatónál magzatra tekintettel történik, a munkáltató a várandóságról kiadott orvosi igazolást nem kérheti, de a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot csak az tehet, aki az adóhatósági ellenőrzés során a nyilatkozatot be tudja mutatni. 11:14 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
2006-tól a korábbi családi kedvezmény beépült a családi pótlékba, az adóelőlegnél érvényesíthető (adócsökkentő) családi kedvezményre csak a 3 és több gyerekes szülők jogosultak. Családi adókedvezmény igénybevételére jogosít a magzat a fogantatás 91. napjától. A családi kedvezmény összege 4. 000 Ft/gyermek. Átmeneti szabályként a 2005. 12. 31-ig 91. napot betöltött magzat után a szülés előtti hónapig a régi szabályok szerint érvényesíthető a családi kedvezmény (tehát 1. és 2. baba után is igénybe vehető, 3. baba után pedig 10. 000 Ft a kedvezmény összege) Nyomtatvány és kitöltési útmutató a családi pótlék adóelőlegnél történő figyelembe vételéhez Ki jogosult rá? A családi pótlékra jogosult szülő (élettárs is), a várandós nő vagy házastársa. A kedvezmény igényelhető: – az után, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak, – az után, aki a családi pótlékot saját jogán kapja, – az után, aki rokkantsági járadékban részesül, – magzat után. Magzati kedvezményt adóelőlegnél élettárs nem érvényesíthet, megszületett gyermek után a bevallásban viszont már igen, ennek feltétele, hogy nyilatkozni kell róla, hogy senki sem igényli egyedülállóként a családi pótlékot.
chevron_right Családi kedvezmény élettárssal megosztva visszamenőlegesen? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 02. 09., 12:19 Frissítve: 2018. 09., 11:39 Élettársak visszamenőlegesen szeretnének családi adókedvezményt érvényesíteni, megoszthatják-e egymás között, ha közös háztartásban élnek ugyan, de külön lakcímen vannak bejelentve? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt. Élettársakról, akik jelenleg is külön lakcímen vannak bejelentve, de természetben egy lakásban élnek 2015-ben terhességre való tekintettel jogosultak voltak az első gyermek után családi adókedvezmény igénybevételére. Az anyának nem volt annyi jövedelme, hogy igénybe vegye a teljes adókedvezményt. Megoszthatja-e azt az élettársával? Ugyanez a kérdésem a 2016-os adóévre, amikor az édesanya első gyermekére és a második magzatára tekintettel jogosult a családi adókedvezményre, megoszthatja-e azt az édesapával, aki az élettársa is egyben?