(Mikszáth Kálmán: A néhai bárány) 9. Szimbólum (jelkép) A metaforából származó szókép. A szimbólum valamely gondolati tartalom (eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb. ) érzéki jele. A szimbólum (ellentétben az allegóriával) inkább megérezteti, sejteti, mint kifejezi a tartalmat. Megkülönböztetünk köznyelvi és költői szimbólumokat. Köznyelvi szimbólumok a galamb ('béke'), a kígyó ('álnokság'), a csiga ('lassúság') stb. Költői szimbólumok a következők: "Az alkotmány rózsája a tiétek, / Töviseit a nép közé vetétek; / Ide a rózsa néhány levelét / S vegyétek vissza a tövis felét! " (Petőfi Sándor: A nép nevében) "Egyik kezében ekeszarva, / Másik kezében kard, / Így látni a szegény jó népet" (Petőfi Sándor: A nép) < Előző
A stíluseszközök a poétikai funkció legfontosabb összetevői. Legnagyobb arányban az irodalmi nyelvben fordulnak elő, de a köznyelvben is gyakran élünk díszítő elemekkel. A stíluseszközök két fő fajtája: a költői képek és az alakzatok. A hasonlat (nem igazi költői kép, hiszen a teljes azonosítás nem történik meg, de ez a logikai kiindulópontja a költői képeknek. Két tagja van, hasonlító és hasonlított. Jellegzetes (de nem kizárólagos és kötelező) nyelvi eleme a mint kötőszó "Mint komor bikáé, olyan a járása"; (de raggal is kifejezhető): "Kóbor kutyaként jár a szél" (József Attila) A költői képek: metafora: hasonlóságon alapuló névátvitel, tagjai az azonosító (kép) és az azonosított (konkrét dolog). Lehet köznapi: "az üveg nyaka", és lehet költői: "minden egész eltörött" Típusai: igei metafora: "szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik " főnévi metafora: " kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág " melléknévi metafora: " boldog, szomorú dal" MEGSZEMÉLYESÍTÉS: (esetenként külön, máskor az igei metafora speciális fajtájaként értelmezik): "fáradt lelkem égbe, testem földbe vágy" 2. allegória hosszú szakaszon végigvitt metafora, ahol minden azonosítónak megvan az azonosítottja, és az elemek összefüggnek (pl.
Download Free PDF Download Free PDF Líra – poétika – diskurzus., 2021 Andrea Pap This paper A short summary of this paper 2 Full PDFs related to this paper Sólyom Réka - Pap Andrea: Magyar költők megidézése. Két slam poetry szöveg empirikus vizsgálatának tanulságai.
Baudelaire: Az albatrosz, Biblia: A magvető története, Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról) metonímia érintkezésen alapuló névátvitel, az érintkezés lehet térbeli: azt beszéli a város…. időbeli: dicső század anyagbeli: nincs egy rongyom se rész-egész (szinecdoché): "lélek az ajtón se be, se ki" szimbólum költői kép, a metaforán alapul, de míg a metafora jelentése világos, vagy logikus, a szimbólum többértelmű, homályos, és nem könnyű (vagy nem lehet) megnevezni a hasonlóság alapját. (pl. Ady: Az ős Kaján, Verlaine: "A Romlás vagyok, a hanyatlás végi Róma" A tételhez a stíluseszközök biztos felismerése szükséges. A fenti példákat lehet saját példákkal felcserélni.
A Toldi többféle költői képre szolgáltat példát. 1. (részlet az álom-allegóriából): "Majd az édes álom pillangó képében / Elvetődött arra tarka köntösében, / De nem mert szemére szállni még sokáig, / Szinte a pirosló hajnal hasadtáig. / Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól, / Jobban a nádasnak csörtető vadától, / Félt az üldözőknek távoli zajától, / De legis-legjobban Toldi nagy bajától. " 2. (hasonlat): "S mily örömmel nézte Bence, a hű szolga! / Jobban esett, mintha maga falta volna; / Mintha ő is ennék, úgy mozgott a szája, / Néha szinte könnybe lábadt ősz pillája. " 3. (megszemélyesítés): "De a kínos éhség azt is irigyelte, / Hajnali álmából csakhamar fölverte, / S addig ösztökélte, addig korbácsolta, / Míg a rétet összevissza barangolta;" 4. (metafora): "Elfeküdt már a nap túl a nádas réten, / Nagy vörös palástját künn hagyá az égen" Pásztortűz Túzok Róka Toldi első része Toldi második része Toldi harmadik része Toldi negyedik része Toldi ötödik része
Itt megtaláljátok a stílus élénkségének, élénkítésének eszközeit (stílusalakzatok) és a szemléletesség, képszerűség eszközeit (szóképek, költői képek) röviden összefoglalva. Kattints a Bővebben gombra! A stílus élénkítésének eszközei (stílusalakzatok) 1. ) Ismétlés 1. Egy szó többszöri ismétlése (nyomósítást, indulatot fejez ki) 2. Anafora (a verssorok elején visszatérő szó, szócsoport) 3. Refrén (sorok, versszakok ismétlődése) 4. Gondolatritmus (teljes gondolatok, mondatok, mondatrészletek visszatérése) 6. Variáció (ugyanaz a dolog más változatban tér vissza) 2. ) Halmozás (azonos mondatrészek ismétlődése) 3. ) Fokozás (azonos mondatrészi elemek egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet fejeznek ki) 4. ) Párhuzam (azonos gondolatok, kifejezések egymás mellé állítása) 5. ) Ellentét A nyomatékosítás kedvéért állítunk szembe ellentétes jelentésű szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat, vagy nagyobb szövegrészeket. 6. ) Kihagyás A hallgatónak kell magában kiegészítenie a hiányzó elemeket.
Költői kép = szóképek, amelyeken keresztül a szerző képszerűen, hatásosan tudja ábrázolni a mondanivalóját. A költői képek szó szerinti jelentésükben nem értelmezhetőek, csak a szövegkörnyezet ismeretében értelmezhetjük azokat. Költői képek típusai: Hasonlat Metafora Megszemélyesítés Allegória Két különböző fogalmat, dolgot, személyt hasonlít össze valamilyen közös jellemző alapján. Célja, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük, elképzeltessük. A hasonlat mindig két tagból áll: a hasonlítottból és a hasonlóból. A versekben használat hasonlatokat költői hasonlatoknak nevezzük. A hasonlat legtöbbször összetett mondat, kötőszavai: mint, mintha, akár Példa: "Mint komor bikáé, olyan a járása... " (Arany János: Toldi) "Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. " (Petőfi Sándor: A Tisza) "S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. " (Arany: A walesi bárdok) "Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben. "